Alapelvek amelyek életünk határozzák meg

2 Krón 24,1-24

A Királyok és a Krónikák könyve történelmi könyvek, leírják azokat az eseményeket amelyek Isten népének az életében megtörténtek, események amelyek végül meghatározták a sorsukat. Ezekre azt mondja Isten hogy megírattak a mi tanulságunkra.

Ami különös módon foglalkoztatott az hogy mi az aktuális üzenet ebben a felolvasott igeszakaszban,  az hogy olyan tanításokat találunk benne – (mondhatjuk úgy is alapelveket) amelyek nem változtak, ma is érvényesek:

1. ameddig jó volt a tanító, a vezető, Jóásnak és a népnek, az életük jó irányba haladt,
2. ha valaki nem végzi el megbízatását, egy idő után elvétetik tőle a lehetőség, hogy azt elvégezhesse,
3. Isten nem köt kompromisszumot, semmilyen téren.

1. Jóást, Jójada pap (a felesége) mentette meg, a saját házában rejtette el akkor mikor Athália a királyi családot kiirtotta, és ő (Jójada) tette királlyá mikor alkalmasnak látta az időt.

• Még több, ő nevelte, tanította, és mikor király lett ő tanácsolta.
• Gondoljuk csak el, 7 évesen királynak lenni, ott kellett valakinek a háttérben lenni.

A tanításnak, a tanácsadásnak, de különösen a személyes példának nagy hatása van, az emberekre.

• Ez látszik ebben az esetben is, mondhatjuk azt hogy amíg élt Jójada pap, addig ő vezette a királyt. Mikor ő meghalt, más vette át a helyét, a fő emberek, akik a királynak hízelegtek. 17-18v

– Egy megjegyzés itt: az ember azt gondolja, hogy független, azt tesz amit akar. Sajnos ezt a szabadságot elveszítette, nem azt tesz amit akar, ¨aki a bűnt cselekszi szolgája a bűnnek¨ mondja az ige, és az ember ezt választotta a bűnesetkor.

Isten felkínálja az embernek, mégis azt a lehetőséget, hogy válasszon kinek akar szolgálni, valójában csak két lehetősége van: Istennek, vagy a bűnnek, nevezhetjük ezt a második lehetőséget: ¨a Sátánnak¨, ¨saját magának¨, ¨senkinek¨, vagy akárhogy másképp, a helyzet nem változik.

Szeretném feltenni neked a kérdést: téged ki vezet? Olyan hogy senki, nincs!

Te kinek szolgálsz? Olyan hogy senkinek, vagy saját magadnak nincs!

• Valaki példát mutat neked, és te követed, valaki tanácsol és te követed, még akkor is ha nem ismered fel, valakire felnézel, ki az?

A tanítványok életében is így volt ez:

Lk 9:55 De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek:

(helyesebben minémű szellem van bennetek), tehát ez tanácsolta őket, vezette és ha nem lett volna ott az Úr Jézus, e tanács szerint tettek volna.

• Bennünket is vezet valamilyen szellem, aki bennünk lakik, minden emberi tanácson kívül, végül a bennünk lakó szellem szerint döntünk. Milyenek a te döntéseid? Ez elárulja ki lakik benned.

Vagy: Felismered te a benned lakó szellem hangját, a Szent Szellem hangját, mikor tanít, tanácsol, vezet?

Gyakorlati módon: mi emberek élő lelkek vagyunk, van személyiségünk, van gondolkozó képességünk, határozó, döntő képességünk, van érző képességünk. Amikor valamit készülünk megtenni, összevetjük ismereteinket, érzéseinket, a tanácsokat amiket kaptunk, vagy a vezetést és így cselekszünk.

• Isten minden gyermekében, minden hívőben, ott lakik Isten Szent Szelleme, aki tanácsol, vezet, minden mi képességünk felett.

• Mi döntjük el végül, mit teszünk. Itt még csak annyi megjegyzés, hogy minden amit Isten tanácsol, mond, nem egyszerű tanács, olyan mint amit emberektől kapunk, hanem parancsolat!

2. Ha valaki nem végzi el az Úrtól kapott megbízatását, kiesik a tisztségéből, elvétetik tőle a megbízatás, a kiváltság;

• ezt láthatjuk a papokkal kapcsolatosan is. (olvassuk el a párhuzamos igehelyet):

2Kir 12:7-8 Előhívatta Joás király Jójada papot a többi papokkal együtt, és monda nékik: Miért nem építitek meg az Úr házának romlásait? Ezután ne vegyétek a pénzt magatokhoz a ti ismerőseitektől, hanem az Úr háza romlásainak építésére adjátok azt.

És a papok beleegyeztek, hogy többé semmi pénzt nem vesznek el a néptől, és nem javítják ki a ház romlásait.

• Először ők voltak megbízva a templom javításával, a pénzt elvették, de nem javították ki a templomot, ezért elvétetett tőlük ez a lehetőség,

• így történik ez velünk is, ha nem tesszük meg azt, amivel megbízatunk; – elveszítjük a lehetőségeinket, elveszítjük a gyümölcstermés lehetőségét, …

• de ami a legsúlyosabb, az hogy a megtérés lehetősége is ideiglenes, ha valaki nem él vele, elvétetik egyszer tőle. Ezt nem szabad halogatni, de a többi tennivalót sem.

3. Isten nem köt kompromisszumot, nem lehet vele megalkudni, fél igazságokkal megelégíteni, Ő nem egyezik bele a bűnbe, nem vállal vele közösséget, megbünteti azt.

Hogy volt ez a nép életében?

2Kir 12:3 Azonban a magaslatok oltárai nem rontattak le, a nép még mindig ott áldozott és tömjénezett a magaslatok oltárain.

Pedig Isten megtiltotta népének a magaslatokon való áldozást,

• a nép kompromisszumot kötött, – itt is, ott is.
• Végül elhanyagolták az Úr házát, az Istennek járó részt sem adták meg, beigazolódott az ige: ¨két úrnak szolgálni nem lehet¨
• nem hallgattak, még a figyelmeztető beszédre sem, az igehirdetésre, áldoztak a magaslatokon, tehát ahogy nekik tetszett,
• ennek komoly, mélyreható következményei voltak

• a nép már akkor is kötött kompromisszumot, megalkudott, amikor meghagyta ott azokat a népeket akikről Isten azt mondta, hogy nem kell ott maradjanak, – itt újból ezt látjuk.
• Mintha egyik kompromisszumból a másikba mentek (estek) volna, és ez egy törvényszerűség: egyszer kell megalkudni, kompromisszumot kötni, a többi magától jön utána, éppen mint a bűn.

Isten nem egyezett ebbe bele, ha egy ideig tűrte is, de a válasz végül megjött;Mi milyen kompromisszumokat kötünk? Mit adunk fel? Miről mondunk le, vagy miről nem mondunk le Krisztusért? Talán éppen úgy teszünk mi is mint Júda népe?

Ne csodálkozzál, ha kompromisszum van életedben, lehet csak válságos pillanatokban ébredsz rá, talán kérdezed: Hogy tudtam így tenni? De ez valahol elkezdődött, valahol megalkudtál, helyet adtál a bűnnek, térj vissza, térj meg, ott kell rendezni.

Hogyan szolgálunk Istennek? Utánozzuk a világot?

• A világ kimagasló módszereit alkalmazzuk mi is? A személyes életben, vagy akár az Istentisztelet területén, a dicsőítés területén, az éneklés területén (- a léviták énekesek is voltak,)

Mi hogyan szolgálunk ezeken a területeken? Nem vegyítjük-e mi is szolgálatunkat világi elemekkel, világi módszerekkel? Nem utánozzuk a világot?

• Nem végezzük-e a dicsőítés szolgálatát, a világ magaslatain járva? Utánozva a világ színpadain látott stílust, megjelenést, módszereket, gondolva Isten elfogadja ezt? Pedig csak az a fontos: mi érezzük jól magunk …?

Jóás nem gondolt bele, mi lesz ennek a következménye,

• A pusztulás, amit nem várt, amire nem gondolt megjött, ‘bár kevés emberrel …’ lett megtámadva, verességet szenvedett,
• Nem lett a királyi sírba temetve, nem méltatták erre,
• de volt már egy másik király is, az ő nagyapja, aki így járt, nem kapott még részvétet sem, amikor meghalt, és őt sem temették a királyi sírboltba, őt sem méltatták erre.

Ezzel ellentétben, a parancsolat megtartása, a rend helyreállítása másokra is kihatott:

2Krón 24:10 Akkor a vezérek mindnyájan és az egész nép örömmel vivék az ő ajándékaikat és veték a ládába, míg megtelék.

• Így van ez ma is, a kompromisszum mentes élet, a hűséges szolgálat, másokat is megerősít, örömet kelt, és buzdítólag hat másokra is. Ilyen a te életed?

A kompromisszumoknak viszont ma is komoly következményei lesznek, itt a földön és az örökkévalóságban is, Isten nem változott.

A szomorú véget elkerülni csak úgy lehet ha jó vezetőnk, jó tanácsadónk lesz,

• a Szentszellem,
• az ige,
• a testvéri közösség,
  • és mi engedelmeskedünk Neki.

Tanuljuk meg ezt ebből az igéből.