Lk. 9:57-62
– Jézus különös módon mintha le akarná beszélni az Őt követni akarókat
– a gazdag ifjúnak is megtalálta a gyenge pontját és nem akart azon túllépni
Mi van a három válasz mögött?
1. “az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania” :
– le akarja építeni azokat, akik csak hiúságból követnék: tudta, hogy ismerik a hírét, és a nép körében ő a “divatos” próféta, ezért egyesek csak azért is készek lennének követni, hogy ebben sütkérezzenek
– le akarja építeni az őszinte, de meggondolatlan, szalmaláng lelkesedőket
– Jézus világossá teszi a következményeket, nem akar hamis reklámot
– világossá akarja tenni, hogy bár hatalma lenne rá, hogy a legkényelmesebb körülményeket teremtse magának (és követőinek), a hatalmát nem akarja saját érdekében kihasználni
Nem mézesmadzaggal, minden áron próbál követőket szerezni magának (még ha az emberek figyelemmel is kísérték a próféták népszerűségét – ld. a Bemerítő Jánoshoz intézett kérdést)
Nem túl kemény Jézus a két utolsó esetben? Miért nem szabad eltemetni, elbúcsúzni?
2. A temetés: zsidó szokás szerint a gyásznak 4 időszaka van: a temetésig (akkoriban már a halál napján szoktak temetni), gyászhét, hónap, év – amikor is sírkövet szoktak állítani. Ezek közül melyikre “kérezett” vajon a potenciális Jézus-követő? Bármelyik időszak komoly késést jelentett volna. Az is lehetséges, hogy az apa még élt, és voltaképpen a fia az elgondozására gondolt
3. A búcsúzás: nem csak egy egyszerű, rövid elköszönést, hanem többszöri, több napos ünneplést is jelenthetett – a családdal, barátokkal. Sőt, az apának nagy befolyása volt abban, hogy mit tehet meg a fia
Miért ilyen kemény Jézus hozzáállása?
– Jézusnak nem a mennyiség számít, hanem a minőség: az odaszánás, ragaszkodás
– Isten az ÓSz-ben is sokszor a keveseken, gyengéken keresztül mutatta meg hatalmát (pl. Gedeon)
– az új gyülekezet is 12 félénk tanítvánnyal kezdődött
– ez bátorítás – Jézus a kicsit, keveset, gyengét is meg tudja áldani, sőt, “az én erőm erőtlenség által ér célhoz” – nehogy az emberek maguknak tulajdonítsák a sikert
– ha valóban komolyan gondoljuk, akkor nem kell halogatni a Jézus követését – nem biztos, hogy lesz más alkalom
– ha valóban követni akarjuk Jézust, akkor még a család se legyen ebben akadály
– szakítani kell a világi életmóddal, kapcsolatokkal, mert ők szellemileg halottak. Hány hívő esett vissza csak azért, mert megtartotta a régi baráti körét? (Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet érintkezni velük, de nem követhetjük az ő életmódjukat)
Milyen manapság az emberek hozzáállása?
– az emberek csak a szépet, jót mutatják be magukról
– a mércét az emberek szeretik mindig lejjebb ereszteni, saját érdekeik miatt:
– a gyülekezet nagysága (“nálatok hány tag van?” – szoktuk kérdezni) a tagok, a lelkipásztor büszkeségét növelheti
– több tag :
– nagyobb anyagi bevétel
– impozánsabb épület
– nagyobb társadalmi elismerés (ld. a pápa)
– viszont, nagyobb gyülekezetben könnyebben elvesződhet az egyén, a gyülekezet szolgáltatóvá válik (egy kis vallásos zene, szöveg, lelkiismeret megnyugtatása)
Alkalmazás:
– nagy a gyülekezet felelőssége abban, hogy kit fogad tagjává (nem áttérni, hanem megtérni kell)
– ne vakítson el minden jelentkező felett érzett öröm annyira, hogy ne ismertessük velük az árnyoldalakat is. Jézus nem ígért sem egészséget, sem gazdagságot vagy gond nélküli életet követőinek
– mi milyen áldozatot hozunk Jézus követéséért? Mi az, amiről jövő héten kész vagyok lemondani azért, hogy komoly szándékomat bizonyítsam?
Ami nem kerül sokba, az keveset is ér. Azért nincs hatása hitünknek a világra, mert látják, hogy nekünk sem sokat ér .