SZERETET – nagy szó ez, mégis jóval több egy puszta szónál! A szeretet megolvasztja a jégszíveket, s megtöri a kőtömböket. A szeretet óv, motívál, és kötelez. Hívlak most, hogy kövessük együtt végig a János evangélimában, milyen nagyszerű és bátorító dolgokat mond Jézus a szeretetről.
-
Az Atya úgy szeret minket, ahogyan Egyszülött Fiát szereti: „…úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél ” – mondja Jézus mennyei Atyjának követőiről (Jn 17:23). Kapaszkodj ebbe az erős állításba, s ne felejtsd el, Isten ugyanazzal az intenzítással szereti gyermekeit, mint a Fiát, Jézust.
-
Az Atya különlegesen szeret, mert én is szeretem a Fiát: „…aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám…” (Jn 14:21,23) Ez a szeretet abban különleges, hogy személyes. A Jn 3,16 (Mert úgy szerette Isten e világot …) Isten általános szeretetéről beszél, itt azonban egy kapcsolati szeretetről, hisz Jézus kijelenti magát annak akivel szeret-kapcsolatban van, és az Atyával együtt szállást készítenek maguknak abban a szívben, amely őket szereti. Ne felejtsd el, mihelyt elfogadtad Jézust és követed, az Atya különleges szeretete megnyugszik rajtad.
-
Azok, akiket a Fiú szeret, úgy mutatják meg viszontszeretetüket, hogy engedelmeskednek neki: „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat.” – állítja Jézus (Jn 14:15). A kapcsolat nemcsak érzelmekből és szavakból áll, mégha ünnepélyesek is, hanem tettekből, s konkrét megnyilvánulásokból. Amikor Jézus engedelmességet kér tőlünk, akkor ez nem kényszeredett parancsteljesítést jelent, hanem szeretet-megnyilvánulásokat. Az engedelmességet csak a szeretet motiválja hatékonyan.
-
Bár igaz, hogy meg kell maradnunk Isten szeretetében, mégis meg kell azt osztanunk másokkal: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – kéri Jézus (Jn 15:12). Mert az isteni szeretet osztódó szeretet. Mindig csak ad és ajándékoz, mert akkor örül, ha tovább adják. Tegyünk így ezen az ünnepen. Szeressük egymást!