Baptista identitás
Nincsen egyetlen sajátos baptista hitelv sem. Ugyanis sem a hitvalló bemerítés gyakorlása, sem az egyetemes papság vallása, vagy a gyülekezeti vezetési modell, illetve az egyház és az állam szétválasztása nem egy sajátos baptista hitelv. Hiszen más keresztyén egyházfelekezetek is vallanak ezek közül több mindent. Inkább azt kell mondanunk, hogy több hitelvnek a kombinációja adja a baptista azonosságot. Mi tesz tehát egy baptistát baptistává?
-
A Szentírás hitelessége: Mi hisszük, hogy a Biblia Isten tévedhetetlen beszéde, és hogy a Szentlélek az írott ige által tanítja meg az embert, hogy Isten akarata szerint éljen. Vissza az igéhez! Sola Scriptura! A baptisták bibliás emberek! Mások radikálisoknak nevezik őket – radix (latin-gyökér), mert az írásban gyökerezik a hitük.
-
Krisztus Úr volta: „Jézus Krisztus az Úr!” – vallja minden baptista hívő és törekszik is megélni naponta (nemcsak Vasárnap) egyénileg és alkalmanként a közösségben. Keresztyén – krisztusi, Krisztus-követő.
-
A hitvalló bemerítés: Az Újszövetség alapján a baptisták azt vallják, hogy keresztségben csak hitvallók részesülhetnek, tehát azok, akik képesek és készek önként és személyesen Krisztust megváltójuknak és uruknak vallani. A bemerítés a Krisztus-követés egyik fontos jele, ami vízbe bemerüléssel történik. Ez jelképezi a megtérés kettős jelentőségét: meghalni és elszakadni a bűntől, ill. feltámadni és azonosulni Krisztussal.
-
A hívők gyülekezete: A baptisták a gyülekezet alatt a hívők összegyülekezését értik – nem pedig az épületet, az imaház. A gyülekezet a Szentlélek indíttatására, Jézus Krisztus nevében összejön imádatra (ima, ének), szolgálatra (adakozás, karitatív munka, korosztály szerinti csoportfoglalkozás) és vallástételre (igehirdetés, szabad bizonyságtétel, úrvacsora és bemerítés).
-
A helyi gyülekezet a legfelsőbb döntési szerv: – nem a püspökség, a presbiteri tanács, a bizottság vagy a lelkipásztor, hanem a gyülekezeti tagok összessége. Az úrvacsorai tagok imádságos szívvel, lelki érettséggel a Szent Lélek vezetését keresve döntést hoznak az ige mércéjének megfelelően. Többségi szavazattal döntenek, melynek az egész gyülekezet alárendeli magát.
-
A hívők egyetemes papsága: A baptisták a Szentírás alapján hiszik, hogy minden hívő személyesen – emberi közvetítés nélkül megszólítója Istent, hogy bűnei bocsánatát kérje. Továbbá a helyi gyülekezet minden tagja bemutathatja szolgálatát Istennek – lelki ajándékai szerint: tanítás, éneklés, evangelizálás, adminisztrációs feladat, pásztorlás, beteglátogatás, vendégfogadás, prófétálás, gyógyítás stb.
-
A szövetségben való tömörülés: A különféle helyi baptista gyülekezetek területi, nemzeti és nemzetközi szövetségeket alkotnak, hogy kölcsönösen építsék és segítsék egymást. Az egymástól való függetlenedés helyett inkább a kölcsönös függőséget látják követendő bibliai modellnek. A szabad evangéliumi közösségek, vagy független gyülekezetek – nem azt jelentette, hogy nincs senkivel kapcsolatuk, hanem hogy a helyi gyülekezet fölött nincs nagyobb emberi, szervezeti és egyházi tekintély.
-
Az egyház és az állam szétválasztása: Az állam feje a király, az egyházé Krisztus. A gyülekezet önfenntartó, önellátó – nem szorul állami segítségre, alkalmazottait ő fizeti. Nonkonformistáknak nevezték őket, mert kijöttek az anglikán államegyházból, melynek feje a mindenkori király /-né volt.
-
Missziós lelkület: A baptisták ma is engedelmeskednek a jézusi misszióparancsnak. „menjetek el és hirdessétek az evangéliumot minden népnek…” Hisszük, hogy minden baptista feladata, hogy hitét megossza másokkal – minden baptista egy misszionárius. William Carrey – a modern külmisszió atyja baptista volt. Kornya Mihály 10000-nél több embert merített be. Az Isten szeretetének jó hírével együtt, a baptisták végeznek szociális és karitatív munkákat, oktatási és egészségügyi programokat, és határozottan védelmezik az igazságügyet és a világbékét.
-
A lelkiismeret és vallásszabadság védelmezése: A történelem folyamán sokan szenvedtek és haltak meg hitnézetük miatt –mert nem volt vallási tolerancia. A baptisták az elsők között szálltak síkra a lelkiismereti és a vallási szabadság jogának védelmezéséért. Ma is tolerálják a másságot és bátorítják a hitgyakorlatok különféle megnyilvánulását.
-
Egység a sokszínűségben: A baptista gyülekezetek istentiszteletei változatosak, ének-zene kultúrája színes – többféle nézet, stílus vagy gyakorlat van tolerálva, ha azok nem kifogásolhatók a Biblia alapján. Egység és sokszínűség egyszerre – ezt vallja. Az egység sokféleségben nyilvánul meg. A különbség pedig a harmóniában találja meg léte célját. Az egység a gyülekezeti kapcsolatokra fókuszál. A különbözőség pedig a gyülekezeti szolgálatokra. (1Kor 12, 12-26)